A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:

- Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.

- Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak.

De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta:

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Megharagudott erre a török császár.

- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba.

A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban:

- Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból.

A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának:

- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe.

A szolgáló megint megfogta a kis kakast, az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi:

- Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet!

Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba.

Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.

- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak.

A szolgáló belévetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas:

- Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst!

Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába.

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele.

- Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe.

Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe.

Akkor a kis kakas megint csak elkezdi:

- Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát!

A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár.

- Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast! Vigyétek hamar a kincseskamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját.

Bevitték a kis kakast a kincseskamarába, ott megint elkezdi a maga mondókáját:

- Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt! - Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.

Arany László

Magyar népmesék - Móra Ferenc Könyvkiadó

Budapest - 1979

Először egy gazdasszony kerül a képbe, akit a szűzzel azonosítok, hiszen se férj, se gyerek nincsen. A páros másik résztvevője a kakas, ami a halak csillagkép keleti megfelelője, tehát adott a halak szűz tengely. Ez a kettős viszont nem egymás ellen, hanem egymásért tevékenykedik, hiszen gazdasszonyának akarja adni a kakas a gyémánt félkrajcárt, ez az ikrek lelkiállapot. Íme, a hármas felépítés, ahol testiség a halak, hiszen a kakassal történnek az események, a szemközti jegy a szűz, a szellemiséget képviseli, és az ahhoz tartozó lelkiség pedig az ikrek.

A szemétdombon találja a gyémánt félkrajcárt -hol is máshol a halak korszakában. Ma ugyanis nem éri meg nem kifizetődő dolgokkal foglalkozni. A cél a napi betevő, a család anyagi gyarapodása az első. Érdemes anyagi áldozatot vállalni magasabb rendű célokért? Holott az érték az orrom előtt hever (lásd népmesék), csak a felszín alatt kell kapirgálni érte.

De mi is az a gyémánt félkrajcár? A kör(ajcár) fele, az egész része. Mi más lehet ez, mint a tejút energia, a tiszta forrás. Tehát a halak képviselője megismerkedett a vízöntő hatással, hiszen ebben a korszakban csak ezen keresztül tud beáramlani az élet, a forrás, az igaz érték. Ez a tudás féltudás, mivel az asszonyé, a lélek tudása, a szív érzése, hogy egésszé váljon, tudatosodnia kell. A halak és vízöntő után a sorban a bak következik visszafelé a precessziós irányt követve, és meg is jelenik a török császár. A török császárt már igazán jól ismerjük, annyi mondóka szólt róla. A halak korszak képviselője, a kakas a megtalált gyémántot nem tudta anyagi javakra váltani, sőt, nehézségei támadtak miatta.

Aztán a kakas irányt vált, ezután a török császárt követi, és mesénk is irányt vált, hiszen a bak után, a kút, a vízöntő képjele következik. Várt esemény, hiszen, ha előzőleg megismerte a vízöntő hatást és tulajdonába került a gyémánt félkajcár, akkor most az egységet, az egészet keresve, alá kell merülnie a víz(öntő)ben, vagyis a kútban. Adott egy szivbéli tudás, egy érzés az egész(ségről), és nekem az egész részeként az én képességemmé válhat, vajon képes vagyok e ezt, mint egyén alkalmazni, hasznosítani az életemben, akkor is ha komfortzónámat esetleg túllépi? Alámerült, magába szívta, felemelkedett, s általa megtisztult.

Most az égő kemence következik, amely a Nap uralta oroszlán forróságát idézi, a túloldalt, a vízöntő oroszlán tengely túloldalát. Ha eddig a testiség vonalán mentünk, most átugrottunk a szellemi oldalra. Igazából ez a vizsga, hiszen tudtuk, hogy lelki szinten birtokosa a tudásnak, most már tudjuk, ez egy átszellemesített tudás, már nyerésre áll, övé az egész kincs. A szellemi oldalt, a fej túlfűtöttségét a szívvel való gondolkodás, a szeretet vize elmosta.

A következő jelenet a darazsak, fullánkjukkal a skorpióra utalnak. Az oroszlán szellemiséghez skorpió lelkiség társul, így most már mind testi, mind szellemi, és persze lelki szinten is, megoldotta a megpróbáltatásokat. Ő beszívta, megélte, őt nem csípték, ő uralta, hiszen oroszlán szellemisége vezette ide. Övé az egész tudása, az igaz érték, övé a hatalom. Kiséves menetben a skorpió után a nyilas következik, az élettengely, a tejút egyik oldala, a kincstár. Végsősoron kezdődött a mese ikrek lelkiséggel, és befejeződött nyilas lelkiséggel, tehát megtettünk egy félkör(ajcár)t.

A szűz szellemiség- ikrek lelkiség párosa és az oroszlán szellemiség skorpió lelkiség párosa jelenik meg a mesében, ezek viszonya reciprok (nem minden jegy párosnál van így), tehát az ikrek szellemiséghez szűz lelkiség párosul, és az oroszlán lelkiséghez skorpió szellemiség

Ha én szűzként gondolkodom, akkor mindent ízekre szedek, részletekre bontok, osztályozok, tehát tudós vagyok, ennek eredményeként pedig érzelmek, hangulatok, vágyak szempontjából merkúri, hideg, érzelemmentes leszek, s ikrek szerű, oly módon is, hogy azt csinálom, azt érzem, azt vágyom, ahhoz alkalmazkodom, amit pillanatnyilag elvárnak, amivel megbíznak, akár egy mai tudós vagy politikus. Felső szinten értelmezve: Ha szűz vagyok fejben, nem manipulált, tiszta vagyok, akkor természetes, hogy arra törekszem, hogy a másikat segítem.

Ha oroszlán a szellemiségem, tehát főnök vagyok, és a beosztottjaimon uralkodom, akkor arra vágyom, hogy minden küzdelmet én nyerjek meg beosztottjaimmal szemben, skorpióként, a Mars uraként. Ha pedig szellemiségem felső szinten Nap-szerű, a másikért uralkodom, felelősséget vállalok érte, akkor félelem nélkül, teljesen hisznek bennem, így legyőzhetetlenné válok. Most fordítsuk meg.

Ha szellemiségem ikrek, tehát népszerű, jól értesült akarok lenni, akkor szűz lelkiségem, vágyam az, hogy mindenről legyen annyi felszínes résztudásom, amivel társaságban villoghatok. Felső szinten: Ha az életemmel tanítok, tehát csak olyat teszek, amit fel tudok vállalni, akkor másokat is tudok önmagukért szeretni.